A munkaerőkölcsönzés egyre elterjedtebb megoldássá válik a magyar vállalatok körében, különösen akkor, amikor rövid határidővel nagyobb létszámú munkaerőre van szükség, vagy ha időszakosan megnövekedett a munkaerőigény. Ennek ellenére számos tévhit övezi ezt a foglalkoztatási formát, amelyek gyakran befolyásolják a munkáltatók döntéseit anélkül, hogy valós információkon alapulnának.
Fontos tisztázni, hogy a munkaerőkölcsönző és a munkaerőközvetítő cégek nem ugyanazt a szolgáltatást nyújtják. A munkaerőközvetítők elsősorban a kiválasztási folyamatban segítenek, és a munkavállaló végül a munkáltatóval köt szerződést. Ezzel szemben a munkaerőkölcsönző cégek a saját állományukba veszik fel a dolgozókat, és egy meghatározott időszakra kölcsönadják őket a partnercégeknek. Ez sokkal szélesebb körű szolgáltatást jelent, beleértve a teljes adminisztrációt, bérkifizetést, járulékszámítást és adóügyi teendőket is.
Gyakori félreértés, hogy a kölcsönzött munkavállalók alacsonyabb bért kapnak, mint a cég saját dolgozói. A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon a Munka Törvénykönyve egyértelműen előírja: azonos munkakörben, azonos vállalatnál nem alkalmazható munkavállaló alacsonyabb díjazással, függetlenül attól, hogy kölcsönzött vagy saját állományú dolgozóról van szó. Ez a szabály mind a magyar, mind a külföldi munkavállalókra egyaránt érvényes.
A munkaerőkölcsönzés díjazásának meghatározása során több tényező játszik szerepet, és a díj a munkáltatótól a kölcsönző cég felé kerül kifizetésre. Az ár alakulását befolyásolja a szolgáltatási csomag szélessége, a kölcsönzött munkavállalók száma és képzettségi szintje, valamint a foglalkoztatás időtartama. Magasabb képesítésű dolgozók vagy hosszabb távú projektek esetén eltérő árazás alkalmazható. A piaci kereslet-kínálat alakulása szintén folyamatosan hat az árakra.
Szintén téves az a feltételezés, hogy a munkaerőkölcsönző cégek kizárólag külföldi munkavállalókkal foglalkoznak. A valóságban egyaránt közvetítenek bel- és külföldi munkaerőt, és a külföldi dolgozók sem feltétlenül harmadik országokból érkeznek. Az orosz-ukrán háború kitöréséig például az ukrán munkavállalók alkották a legnagyobb arányú kölcsönzött külföldi munkaerőt Magyarországon. A jogszabályok egyébként előírják, hogy a minősített munkaerőkölcsönzői státusz eléréséhez milyen arányban kell belföldi munkavállalókat foglalkoztatni.
A fizikai munkakörök dominanciája is egy elavult elképzelés a munkaerőkölcsönzéssel kapcsolatban. Bár korábban valóban elsősorban kékgalléros pozíciókra kölcsönöztek munkavállalókat, ma már egyre több fehérgalléros, szellemi munkakörre is találnak alkalmas jelölteket a kölcsönző cégek. A tapasztalt munkaerőkölcsönzők saját adatbázisukból dolgoznak, amely akár több százezer potenciális munkavállalót is tartalmazhat országos szinten, így specializált tudást igénylő pozíciókra is hatékonyan tudnak toborozni.
Nem minden munkaerőkölcsönző rendelkezik minősített státusszal. A minősített kölcsönzői jogosultság elnyeréséhez szigorú feltételeknek kell megfelelni, többek között minimum ezer fős kölcsönzött létszámmal kell rendelkezni, amelyből legalább ötszáz főnek magyar állampolgárnak kell lennie. Csak a minősített cégek toborozhatnak bizonyos hiányszakmákra EU-n kívüli országokból egyszerűsített eljárásban. Érdemes tehát alaposan tájékozódni a választott partner minősítéséről és tapasztalatairól, mielőtt bármilyen együttműködés elkezdődne.
