Budapest városképe az elmúlt évszázadokban jelentős átalakulásokon ment keresztül, és a településfejlesztés kérdései ma is meghatározó szerepet játszanak a főváros életében. A múlt sikeres gyakorlatainak megismerése különösen fontos azok számára, akik a városfejlesztés jelenlegi kihívásaival foglalkoznak, legyen szó hazai vagy nemzetközi szakemberekről.
Dr. Bajnai László, a Városfejlesztés Zrt vezérigazgatója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa 2016 novemberében átfogó előadássorozatot tartott kínai mérnökdelegáció számára az EDUTUS Főiskola által szervezett nemzetközi szakmai továbbképzés keretében. Az előadások középpontjában a magyarországi településfejlesztés bevált eszközei álltak, Budapest és Nagykanizsa fejlesztéseinek gyakorlati példáin keresztül bemutatva.
Az első előadás a főváros kialakulásának történetét mutatta be, arra fókuszálva, hogyan épült ki mai Budapest a XIX. század végén egy merész kormányzati és fővárosi elképzelés megvalósításaként. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa által vezetett tudatos városfejlesztő tevékenység 1870 és 1914, valamint 1920 és 1940 között teremtette meg azt a városi szövetet, amely máig meghatározza a magyar főváros arculatát. Ez a tervszerű építkezés világviszonylatban is sikertörténetnek számított, és példát mutatott arra, hogyan válhat egy város valódi nagyvárosi központtá átgondolt fejlesztési stratégiával.
A program során külön hangsúlyt kapott a Középső-Ferencváros rehabilitációjának részletes bemutatása, amely a fenntartható urbanizáció magyarországi gyakorlatának kiemelkedő példája. A városrehabilitáció Budapesten megvalósított legnagyobb léptékű projektje a SEM IX Városfejlesztő Zrt által 2001 és 2010 között kivitelezett, 73 hektáros akcióterületet érintő komplex városfejlesztési beavatkozás volt. Ez a rendszerváltozás utáni időszak legjelentősebb ilyen jellegű vállalkozása eredményeként 20.000 lakos életkörülményei javultak jelentősen.
A ferencvárosi projekt sikerének kulcsa abban rejlett, hogy a városi szövet teljes megújítása során sikerült megőrizni a terület építészeti értékeit, eredeti jellegét és szerkezetét. A XIX. század végén, a XX. század elején kialakult, majd a rendszerváltás előtti évtizedekben hanyatlásnak indult belső városrész új életre kelt. Az előadás bemutatta a fejlesztésben részt vevő szereplőket, a folyamat menetét, valamint azokat az összehangolt szervezeti, jogi és finanszírozási eszközöket, amelyek lehetővé tették a projekt megvalósítását.
A kínai mérnökök számára különösen érdekes volt annak bemutatása, hogyan adaptálták a legjobb európai bevált gyakorlatokat a magyarországi körülmények közé. Az előadássorozat kitért a vidéki városok fejlesztésére is, Nagykanizsa példáján keresztül illusztrálva az új és megújult városfejlesztési tervezési eszközök alkalmazását. A dunántúli város stratégiai jelentőséggel bír az Európai Unió térszerkezetében, és jelentős fejlesztési potenciállal rendelkezik.
A program átfogó képet adott a fenntartható urbanizációt szolgáló eszköztárról, beleértve a településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát, mint új tervezési eszközöket. Ezek magyarországi bevezetésében a Városfejlesztés Zrt meghatározó szerepet játszott, és munkájuk során kiemelt figyelmet fordítottak az NFGM által 2009-ben közzétett Városfejlesztési Kézikönyv gyakorlati alkalmazására.
Az elméleti előadásokat követően a kínai delegáció tagjai helyszíni bejárás keretében tekinthették meg a Középső-Ferencváros megújult városrészeit, így közvetlen tapasztalatokat szerezhettek a városrehabilitációs projektek gyakorlati megvalósításáról és eredményeiről.
